A buli már javában tartott, mire odaértünk. A törzsasztalunkhoz mentünk, ahol már ott várt minket Józsi és Dávid.
Leültünk, és a fiúk megkérdezték, hogy mit szeretnénk inni.
- Vodkát naranccsal!- hangzik a válasz az egyik lánytól, Rékától.
- Portot! Töményet!- így Dénes.
- Hozzatok egy üveg whisky-t, majd beszlopáljuk, no para, én fizetek, ma kaptam fizetést!- ajánlkozik Ede.
Az egész társaság vigad erre a bejelentésre,majd Ede rám néz, és megkérdezi:
- És te,Anna,kérsz valamit még ezen kívül?
- Igen,egy őszilét, légyszi!
Tudják jól, hogy én nem iszom alkoholt, meg Ricsi se, de ő most a családjával nyaral Horvátországban.
Ő a cukorbetegsége miatt nem iszik, én pedig azért, mert nem vonz.
Bő 5 perc múlva jött vissza Ede és Martin, kezükben két hatalmas tálca, rajta minden,amit a társaság kért.
Nem kellett hozzá fél óra,már mindenkin érezhető volt, hogy elég keményen be vannak állva. A fél üveg Jack Daniel's is hiányzott. Én pedig békésen kortyolgattam az őszi levemet, közben pedig jót nevettem a többiek ökörködésein.
- Hé, Dávid, emlékszel, a kövér nénire?
Hatalmas röhögésbe fulladt a kérdése. Mindenki emlékezett arra, mikor tavaly nyáron a Balatonon úszóversenyt rendeztek a fiúk.Dávid célt tévesztett és egy kövér nő farpofái között landolt.
És te, Ricsi, mikor úgy be voltál lőve,hogy...
- Apropó belövés!- szólalt meg Máté hirtelen.- Ki kér egy kis hernyót? Friss zsákmány, ma kaptam.
Azt hittem rosszul hallok, ezért félrenyeltem az innivalómat. Most ez komolyan drogozni akar?
- Ne, Máté, kérlek ne! Bajotok lesz tőle!
De ő csak mosolygott és bátorítóan a vállamra tette a kezét.
- Nyugi, Anna, lazuljál, nem lesz baj, csak fokozzuk a hangulatot!
- Már így is eléggé fokozva van! Nagyon kérlek, ne tedd!
Már régóta tudtuk, hogy Máté drogozik. 14 évesen próbálta először, most volt 16, és szinte napi rendszerességgel szívott valamit.
Mégsem tudtuk megállítani. A szülei számára csak a pénz volt az érték, nem is érdekelte őket, hogy mi van a fiúkkal,egészen addig nem, míg a srác megőrizte a tökéletesség látszatát,és el nem árulta a családját. Addig meg mit számít,hogy hová lesz az a heti 30.000 ft zsebpénz?!
- Na ki kér?- tartotta a magasba a már kikészített port.
Tehát nem hallgat rám. Nagyszerű...
- Én! Én! Én!- kiabált rajtam kívül mindenki.
-Én...inkább hazamegyek...- mondtam, azzal otthagytam őket.
Mindig ezzel piszkáltak,hogy túl gyenge vagyok, de semmit nem erőltettek. Buták! Hülyék! Magatokat teszitek tönkre, de én itt befejeztem, ne is hallgassatok rám!!!!
Épp a kijáratnál jártam, mikor velőtrázó sikoly hasított a levegőbe.
-Mentőt! Hívjanak mentőt!SEGÍTSÉG!!- sikította két borzalmasan ismerős hang. A barátnőimé, Barbié és Kittié.
Megfordultam és rohantam vissza az asztalhoz, ahol egy csomó ember állt egy fiú körül, aki görcsösen rángatózott és habzott a szája. Azonnal felismertem benne Edét. Noncsi állt mellette, és próbálta itatni, míg Orsi a mentőket hívta.
- Úristen, Ede! Engedjetek ide! Mi történt vele? - sipítottam.
- Felszívta a port...-sírta Bogi.-nem is volt baj...de aztán...ez történt vele...
- Valaki más is szívott rajta kívül?
- Nem- válaszolta ezúttal Zsófi,Barbi karját szorongatva, aki Martin vállába rejtette arcát- Tudod milyen, ő akar lenni az első mindenben!
Eközben megérkeztek a mentők is.
- Utat, engedjetek ide!...Túladagolás...Biztos halál...-szófoszlányokat hallottunk, és csak bőgtünk...
Háromszor próbálták újraéleszteni,sikertelenül.
Letakarva vitték el Edét, alig volt 16 éves. Soha életében nem szívott még, és már az első használat is halált okozhat. Egyszer próbálta ki, és abba az egy használatba halt bele. Ha nem megyek el, hanem a sarkamra állok, ő még most is élne!
A történtek után Máté összeomlott. A szülei elvonóra és pszichiátriára küldték és végre elkezdtek foglalkozni a fiúkkal. Mindannyian pszichológusnál kötöttünk ki. Összetartóbbak és megfontoltabbak lettünk. Megszűntek az ahhoz az estéhez hasonló bulik. Nem ittak, és a drogot is nagyban ellenezték. Igazibb barátokká váltunk, támogattuk egymást jóban- rosszban.
Azt hiszem ez az eset döbbentett rá minket arra, hogy az ember tényleg egy nagyon erős lény, de elég "egy porszem" ahhoz, hogy minden összeomoljon...
Leültünk, és a fiúk megkérdezték, hogy mit szeretnénk inni.
- Vodkát naranccsal!- hangzik a válasz az egyik lánytól, Rékától.
- Portot! Töményet!- így Dénes.
- Hozzatok egy üveg whisky-t, majd beszlopáljuk, no para, én fizetek, ma kaptam fizetést!- ajánlkozik Ede.
Az egész társaság vigad erre a bejelentésre,majd Ede rám néz, és megkérdezi:
- És te,Anna,kérsz valamit még ezen kívül?
- Igen,egy őszilét, légyszi!
Tudják jól, hogy én nem iszom alkoholt, meg Ricsi se, de ő most a családjával nyaral Horvátországban.
Ő a cukorbetegsége miatt nem iszik, én pedig azért, mert nem vonz.
Bő 5 perc múlva jött vissza Ede és Martin, kezükben két hatalmas tálca, rajta minden,amit a társaság kért.
Nem kellett hozzá fél óra,már mindenkin érezhető volt, hogy elég keményen be vannak állva. A fél üveg Jack Daniel's is hiányzott. Én pedig békésen kortyolgattam az őszi levemet, közben pedig jót nevettem a többiek ökörködésein.
- Hé, Dávid, emlékszel, a kövér nénire?
Hatalmas röhögésbe fulladt a kérdése. Mindenki emlékezett arra, mikor tavaly nyáron a Balatonon úszóversenyt rendeztek a fiúk.Dávid célt tévesztett és egy kövér nő farpofái között landolt.
És te, Ricsi, mikor úgy be voltál lőve,hogy...
- Apropó belövés!- szólalt meg Máté hirtelen.- Ki kér egy kis hernyót? Friss zsákmány, ma kaptam.
Azt hittem rosszul hallok, ezért félrenyeltem az innivalómat. Most ez komolyan drogozni akar?
- Ne, Máté, kérlek ne! Bajotok lesz tőle!
De ő csak mosolygott és bátorítóan a vállamra tette a kezét.
- Nyugi, Anna, lazuljál, nem lesz baj, csak fokozzuk a hangulatot!
- Már így is eléggé fokozva van! Nagyon kérlek, ne tedd!
Már régóta tudtuk, hogy Máté drogozik. 14 évesen próbálta először, most volt 16, és szinte napi rendszerességgel szívott valamit.
Mégsem tudtuk megállítani. A szülei számára csak a pénz volt az érték, nem is érdekelte őket, hogy mi van a fiúkkal,egészen addig nem, míg a srác megőrizte a tökéletesség látszatát,és el nem árulta a családját. Addig meg mit számít,hogy hová lesz az a heti 30.000 ft zsebpénz?!
- Na ki kér?- tartotta a magasba a már kikészített port.
Tehát nem hallgat rám. Nagyszerű...
- Én! Én! Én!- kiabált rajtam kívül mindenki.
-Én...inkább hazamegyek...- mondtam, azzal otthagytam őket.
Mindig ezzel piszkáltak,hogy túl gyenge vagyok, de semmit nem erőltettek. Buták! Hülyék! Magatokat teszitek tönkre, de én itt befejeztem, ne is hallgassatok rám!!!!
Épp a kijáratnál jártam, mikor velőtrázó sikoly hasított a levegőbe.
-Mentőt! Hívjanak mentőt!SEGÍTSÉG!!- sikította két borzalmasan ismerős hang. A barátnőimé, Barbié és Kittié.
Megfordultam és rohantam vissza az asztalhoz, ahol egy csomó ember állt egy fiú körül, aki görcsösen rángatózott és habzott a szája. Azonnal felismertem benne Edét. Noncsi állt mellette, és próbálta itatni, míg Orsi a mentőket hívta.
- Úristen, Ede! Engedjetek ide! Mi történt vele? - sipítottam.
- Felszívta a port...-sírta Bogi.-nem is volt baj...de aztán...ez történt vele...
- Valaki más is szívott rajta kívül?
- Nem- válaszolta ezúttal Zsófi,Barbi karját szorongatva, aki Martin vállába rejtette arcát- Tudod milyen, ő akar lenni az első mindenben!
Eközben megérkeztek a mentők is.
- Utat, engedjetek ide!...Túladagolás...Biztos halál...-szófoszlányokat hallottunk, és csak bőgtünk...
Háromszor próbálták újraéleszteni,sikertelenül.
Letakarva vitték el Edét, alig volt 16 éves. Soha életében nem szívott még, és már az első használat is halált okozhat. Egyszer próbálta ki, és abba az egy használatba halt bele. Ha nem megyek el, hanem a sarkamra állok, ő még most is élne!
A történtek után Máté összeomlott. A szülei elvonóra és pszichiátriára küldték és végre elkezdtek foglalkozni a fiúkkal. Mindannyian pszichológusnál kötöttünk ki. Összetartóbbak és megfontoltabbak lettünk. Megszűntek az ahhoz az estéhez hasonló bulik. Nem ittak, és a drogot is nagyban ellenezték. Igazibb barátokká váltunk, támogattuk egymást jóban- rosszban.
Azt hiszem ez az eset döbbentett rá minket arra, hogy az ember tényleg egy nagyon erős lény, de elég "egy porszem" ahhoz, hogy minden összeomoljon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése